A Badacsony talaját a vulkáni működés nyomán kialakuló bazaltos láva-, valamint tufakőzetek határozzák meg.
Badacsony
A Badacsonynál kevés híresebb hegy emelkedik az országban. A Balatonba benyúló, 438 m magas csonka kúpon, amely minden oldalról ugyanazt az alakot mutatja, közel 4 km hosszú önmagába visszatérő tanösvény segít a vulkáni hegy geológiai, botanikai és zoológiai értékeinek megismerését. A Badacsony talaját a vulkáni működés nyomán kialakuló bazaltos láva-, valamint tufakőzetek határozzák meg. A legjobb szőlőtermő területeken bazaltmálladékkal összekeveredett vályogos talajokat találunk. A hegy oldalán és lábánál található vulkanikus eredetű alapkőzet különleges illattal és ízekkel ajándékozza meg az itt termett borokat. A Balatonhoz közelebb eső területeken a tó víztükre is besegít a szőlők érlelésébe, a vízfelszínről visszaverődő napsugárzás jóvoltából. A napsütéstől felmelegedő bazalt éjszaka kisugározza a meleget, ez különösen segíti egyes szőlőfajták esetében a tökéletes beérést. A hegy és környéke sok napra elegendő látnivalót kínál.
Szegedy Róza háza
A szőlők, nyaralók között haladó úton ,néhány száz métert kell haladnunk nyugat felé, és elérjük a hegy “főutcáját”, a Szegedy Róza utat. Itt találjuk Szegedy Róza házát, ami 1790-ben barokk stílusban épült. Ma irodalmi emlékmúzeumként működik. A Róza házat a Balaton felvidék egyik legszebb műemlékeként tartják számon.
Kisfaludy ház
A Badacsony vidéke a XIX. század elején vált ismertté, különösen Kisfaludy Sándor (1771 – 1844) – költői nevén Himfy – versei nyomán. A költő egy badacsonyi szüreten ismerkedett meg későbbi feleségével, Szegedy Rózával. Kisfaludy Sándor egykori présházát étteremmé alakították. Teraszáról csodálatos kilátás nyílik a tóra.